Frimmel Gyula grafikusművész, barát („a Másik Bajszos”) nevezi így kollégáját a kötet szellemes és megható bevezetőjében. Nemcsoda, hogy dr. Gyimesi Endre, a kiadványt támogató Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány kuratóriumának elnöke a szeretet és a barátság könyvének nevezte az albumot a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban rendezett bemutatón.
A 240 oldalas, reprezentatív kiadványban több mint 270 fotó (Marcali Gábor, Tóth Norbert és Zóka Gyula munkái) mutatja be a szobrászművész főbb alkotásait, tematikus csoportokba rendezve a műveket. Köztéri szobrai, kisplasztikái, portréi, szakrális művei és érmei egyaránt megjelennek. A könyvet Tóth Csaba festőművész, művészeti elemző szerkesztette, a kép- és kiadványszerkesztők Farkas Dániel és Zóka Gyula voltak. Az albumot – mely a ZAZEE Kulturális Egyesület gondozásában jelent meg – támogatta többek között a zalaegerszegi önkormányzat és az MMA is. A borítóra Farkas Ferenc Szobrász című alkotásáról készült fotó került.
Balaicz Zoltán polgármester – és mint egykori adys diák, Farkas Ferenc volt tanítványa – a kötetbemutatón elmondta: a kiadvány egy szép összefogás eredményeképpen született meg, és minden benne van, amit ma tudni lehet a szobrászművészről. Reméli, hogy még sok új alkotással örvendeztet meg minket a következő években is, hiszen a 60. születésnap csak egy állomás, nem pedig befejezés. A polgármester az ünnep alkalmából szólt a művész városban fellelhető köztéri műveiről is. Többek között a Dísz téri Zalai nemesről, a templomtéri városmakettről, a piac szomszédságában álló Fiatalokról és a nemrégiben átadott Luther-szoborról.
A rendezvényen a könyv szerzői is köszöntötték az alkotót. Dr. Kostyál László művészettörténész szerint Farkas Ferenc nemcsak kiváló szobrász, hanem karakteres művészettörténeti látásmód is jellemzi. A kettő ötvözetéből született az a sorozat, mellyel a híres képzőművész elődöknek állít emléket. Tökéletesen megragadva a nagy klasszikusok lényegét. Farkas Ferenc is – a klasszikusokhoz hasonlóan – mindig a látványból indul ki, nem torzítja a figurákat. Illetve egy teljesen sajátos absztrakcióval tüntet el részleteket a kompozíciókból. Szobrain nincsenek heves érzelmek, gyors, dinamikus mozgások. Inkább valamilyen gondolat, vagy eszmeiség jelenik meg rajtuk – emiatt kicsit a miniatúrákhoz hasonlítanak művei. Ábrázolásai örök értékekről szólnak.
Az emberi figurákkal mindent el lehet mondani, és Farkas Ferenc épp ezt teszi szobraival – fogalmazott Tóth Csaba festőművész, pályatárs, aki a Képzőművészeti Főiskolán kötött barátságot a zalai művésszel. Mint mondta, örömteli volt számára az a három hónap, amit a kötet szerkesztésével töltött. A művészeti író ezenkívül egy tanulmányt és egy Farkas Ferenccel készült interjút is jegyez a könyvben.
A kiadvány végén évtizedeket átölelő, részletes bibliográfia és műtárgyjegyzék is található.
Jelenleg ez vagyok én! Mondta a rá jellemző szerénységgel Farkas Ferenc, a rendezvény végén. Ő sem szeretné, ha afféle számadásként tekintene a közönség erre a kötetre. Mert az a jó, ha az ember inkább folyamatosan teszi a dolgát; s neki a szobrászat a nyelve – fogalmazott.
Az alkotónak áprilisban nagyszabású jubileumi kiállítása nyílik a Keresztury VMK két kiállítóhelyén is, ahol a kezdeti időszaktól kezdve egészen napjainkig kerülnek bemutatásra a fa, terrakotta és bronz szobrai, érmei.
Forrás: www.zalamedia.hu
