A napokban nyílt meg a megyeszékhelyi alkotók kétévente megrendezett, a magyar kultúra napjához időzített seregszemléje, ez alkalommal 26 művész tette le névjegyét a városi hangversenyteremben. A több mint hetven alkotás mustráját követően a Novotny Tihamér művészeti író, Szepes Hédi művészettörténész és dr. Tóth Csaba festőművész, főiskolai docens alkotta zsűri megosztott díjról döntött, ám mint a zsűri elnöke, a tárlatot megnyitó Novotny Tihamér hangsúlyozta, teljes értékű elismerések találtak gazdára.
Megérthető az ítészek dilemmája, hisz két nagy hatású, méretében is impozáns, kvalitásos mű került mérlegre, s érlelte meg a salamoni döntést.
Szentgróti Dávid munkáival már számos alkalommal találkozhatott a zalai közönség. Előéletét is ismerjük, középfokon a Deák-iskola faipari szakára járt, s Nemes László festőművész csácsi szakkörét látogatta. A pécsi művészeti egyetem festő karán szerzett diplomát, Tolvaly Ernő tanítványaként. Ott is maradt Baranyában, a művészeti gimnázium és szakközépiskola festőművész tanára lett, több zalai kollégával dolgozik együtt. Ösztöndíjjal hároméves doktori képzésben vesz részt. Legutóbb 2016. tavaszán volt önálló kiállítása szülővárosában, azóta elvégezte a vizuális nevelőtanár mesterképzést, s megszületett negyedik gyermeke.
– Nagyon örültem az elismerésnek, hiszen annak ellenére, hogy Pécsett élek, erős családi, baráti és szakmai szálak kötnek Zalaegerszeghez, így fontos számomra a Szalon – mondja, majd a díjazott festményről árul el részleteket. – Ezen a munkámon állításszerű, erőteljes festői gesztusok keverednek, laza, feloldott geometria mentén. Organikus absztrakt gesztusfestménynek tűnik, pedig nem a hév adja az alaptónust, a rétegek szinte szenvtelenül simulnak egymásra. A hűvösebb látásmód a technikából is fakad, az egyes rétegeket ugyanis külön vittem fel. Szeretek nagy méretben dolgozni, itt szükség is volt rá, hogy átérezhetők legyenek a felületen zajló mozgások.
Miért kapta a mű az Út a fehér felé címet, amikor épphogy erőteljes színek uralják?
– A kép utólag kapott címet, egy barátomtól. Számomra nem fontos, hogy a festményhez elbeszélő, sztorit sejtető cím kötődjön, de ha valakitől hallok egy vállalható verziót, ám legyen. Most is ez történt, ragaszkodásból, tiszteletadásból maradt a cím. Az ötlet abból fakadt, hogy bár ez egy nagyon megdolgozott, sötét színvilágú festmény, a középső részen található parányi rész, ahova nem került festék, így kivillan a fehér alapozás…
Ugyancsak a Szalon díjazottja Gombos Zsófi, az Ady-iskola művésztanára. Az alkotó Bakon nevelkedett, ma is ott él, s a nyertes kép is az otthont idézi. Első átfogó tárlatának a baki iskola adott otthont, s a Magántulajdon című háromosztatú kép elkészítéséhez is ott biztosítottak számára termet még a nyáron. Művein a realisztikus festésmódot ötvözi a kortárs szemlélettel, többször örökítette meg például a baromfiudvar lakóit, ám környezetükből kiemelve, egyszínű háttér előtt. Tehetségét igazolja az is, hogy a ZAZEE bő egy évvel ezelőtti képzőművészeti árverésén az elsők között akadt vevő Tájidegen című festményére.
– Témáimat lakókörnyezetemből merítem, a most díjazott Magántulajdon is azt a látványt fogalmazza képpé, amire minden reggel ébredek. A cím egyik olvasata erre a személyes kötődésre utal, egy másik rétege pedig azt a furcsa birtokviszonyt jelzi, hogy a festmények szereplő tó sajnos közel húsz éve már szintén magántulajdonban van. Számomra valahogy disszonáns, hogy a természet is birtokolható. Nagy megtiszteltetés számomra a Szalon díja, amióta megkaptam az értesítést, mindennap elolvastam a levelet, hogy tényleg nekem szól-e…
Novotny Tihamért, a zsűri elnökét a díjazás szempontjairól kérdeztük.
– Örömünkre szolgált, hogy a lassan már középgenerációvá érő fiatalok művészete olyannyira kiteljesedett, hogy egyértelmű volt számunkra, ezt méltányolni kell. Mindkét díjazott munka összetett, kiérlelt alkotás, azonos fajsúlyú. Teljesen más felfogásban dolgoznak, de mindkét mű összefogott, s kitűnő festői megoldásokat mutat fel. Gombos Zsófi nagyszerűen hozza a klasszikus tájkép térépítkezését, ugyanakkor a monokróm felületekkel teljesen felfrissítette, megújította az ábrázolást. Szentgróti Dávid a lírai absztrakt festészetet ültette át a maga nyelvére, harmonikus struktúrát épített színerős elemekből. Érződik rajta a kolorista pécsi iskola hatása.
A Zalaegerszegi Szalon 2010-ben indult útjára, a korábbi díjakat Fischer Judit, Frimmel Gyula, Tóth Norbert, Fabók-Dobribán Fatime, valamint Nemes László vehette át. Az idei tárlat február 22-ig látogatható. Ez alkalommal a közönség is szavazhat, a voksokat a helyszínen lehet leadni.
Forrás: www.zaol.hu
